company logo

Hajós-Bajai borvidék

 

Az egykor egységes Alföldi borvidékből a rendszerváltás után három borvidék alakult, a Kunsági, a Csongrád-Szegedi és a Hajós-Bajai. Ez utóbbi talán a legjobb adottságokkal rendelkezik, a homok helyett löszön települt. Viszonylag kevés ismert borásza és palackozott bora miatt a borkedvelők számára kevésbé elérhető, főleg az ország távolabbi vidékeiről nézve, pedig a régi pincesorok, löszbe vájt pincék szép borokat rejtenek, s nemzetközi hírű a Hajós község melletti pincesor is. A Hajós-Bajai borvidék Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza-közének délnyugati, a Dunához és az országhatárhoz egyaránt közel eső részén a Bácskai-hátság és a Dunamenti-síkság agroökológiai körzetben alakult ki. A szőlőterületek túlnyomóan a Duna bal partján  helyezkednek el. A borvidék, illetve az egész Alföld legmagasabb pontja a Bajától északkeleti irányban emelkedő Ólom-hegy. Az Alföldi borvidék egy részéből 1990-ben jött létre a Hajós-Vaskúti borvidék, mely változatlan kiterjedésben 1998-ban kapott új nevet, s lett Hajós-Bajai borvidék. A borvidék klímaviszonyai a Kunsági borvidékéhez hasonlóak, de annál jóval kedvezőbbek. Ezen a vidéken a téli és a tavaszi fagyok ritkábban jelentkeznek és az általuk okozott károk sem olyan súlyosak, mint az Alföld más térségeiben. A Hajós-Bajai szőlőtermesztő tájnak nem csak a klímaviszonyai, hanem a talajadottságai is kedvezőbbek a Kunsági borvidékénél. A szőlőültetvények főként humuszos homoktalajokon és csernozjom jellegű homoktalajokon települtek, de előfordulnak szőlők különféle csernozjom talajokon is. A Hajós-Bajai borvidéken az ültetvények közel 80%-a magasművelésű, s ezen belül az egyesfüggöny művelés aránya meghaladja a 80%-ot. Jelenleg a szőlőknek mintegy 20%-a alacsonyművelésű, azaz télire takarható fejművelés. A magasművelésű szőlők támaszrendszere természetesen huzalos támasztéku. A hagyományos szőlők egy része szintén huzalos a legkülönbözőbb változatossággal, másrészük viszont karós támaszú. Támasz nélküli szőlő alig fordul elő a borvidéken. Ezen a tájon a vörös bort adó fajták aránya az összes szőlőterülethez viszonyítva közel 40%, míg a fehérborszőlő-fajtákat a gazdák a borvidék kb. 60%-án termesztik. A Hajós-Bajai borvidék legelterjedtebb fajtája a Kékfrankos, melyet a területi sorrendben a Zweigelt, a Kunleány, a Cserszegi fűszeres, a Rajnai rizling, a Chardonnay, a Királyleányka és a Cabernet franc követ. Elismerésre méltó, hogy az új ültetvényekben visszatér az Ezerjó és hogy a borvidék egykori jellegzetességéből a Kadarkából is egyre többet telepítenek. A Kadarka a termesztő táj önálló arculatának megteremtése szempontjából igen fontos fajta. A hagyományos fajtákból  jó minőségű asztali bor készül, a minőségi fajtákból pedig harmonikus ízzel, zamattal rendelkező kissé vékony, de elegáns minőségi bor kerül a palackokba. A vörösborok szép színűek, kellemesen bársonyos csersav tartalmúak. Hagyományosan is neves a Hajósi kadarka, de nem kevésbé a Hajósi cabernet.

 

Keresés

Rendezvények

magyarborok18.jpg


Ugrás a lap tetejére
Magyar borok a facebookon!

Legfrissebbek

Legolvasottabb

Apróhirdetések


SiteGround web hosting Weblap Neked!

Oldaltérkép I Adatvédelem I Szerzői jogok I Borászoknak I Írjon nekünk!

Minden jog fenntartva. Magyar borok honlapja! Design by: Weblap Neked!